28. rész - Bűnbeesés

   Hátrébb lépek, a padlóra sütve a tekintetemet. Nem akarom látni, sem a szemébe nézni. Félek, hogy ismét a rabjává válok.

– Ez a női vécé – mondom szemrehányóan.

– Nekem teljesen megfelel – rúgja be az egyik mellékhelyiség ajtaját.

– Mit keresel itt?

– Téged – rúgja be a második és a harmadik ajtót is, majd amint megbizonyosodik, hogy rajtunk kívül senki sincsen a helyiségben, hozzám sétál.

27. rész - Csapdába kerülve

   Az ágyamon fekve, a fal felé fordulok, és fejemre húzom a takarót, hogy az anyag valamelyest elnyomja Eunbi hangját. Hiába mondom neki, hogy a mai bulit kihagyom, képtelen felfogni, és tovább nyaggat. Csodálkozom, hogy Hyemi képes ezt tűrni, és még nem dobott ki az ablakon mindkettőnket.

– Sora! Az isten szerelmére, mi ütött beléd? – rántja le rólam a takarót Eunbi, majd a karomtól fogva maga felé fordít.

– Nem érzem jól magam, fája fejem – ölelem át a párnámat, a fejemet mélyen belefúrva.

– Az előbb még a hasad fájt – szakítja ki a párnát is a kezemből.

26. rész - Nem vagyunk egymásé

   Ahogy a fürdő tükrében a hajamat rendezgetem, végigtekintve az arcomon, rájövök, hogy mennyire elment az eszem. A bőröm mintha égne, pirosas, pedig nincsen idebent  túl meleg, csupán a fejemben levő gondolatok ülnek ki az arcomra, pírba borítva azt.

   Tíz óra, negyvenkét perc van, én pedig úgy érzem, hogy minden másodperc elteltével a szívem egyre jobban törekszik arra, hogy kiugorjon a helyéről. Még mindig bennem van ez az érzés, pedig a mostani lesz a harmadik találkozónk.

25. rész - Titkárnői szerep

     Őrület. Mintha az egész életem a feje tetejére állt volna. Nevetnem kell magamon. Az egyik percben még utálom Taehyungot, a másikban már a karjaiban keresem a menekvést. És mindezt úgy, hogy senki sem tud róla. Még Hyemi és Eunbi sem. Elég volt egy egyszerű kifogás, miszerint azért késtem, mert zuhanyoztam, és elhitték, mindketten. Furcsa módon a felelőtlen tettem miatt nincsen bűntudatom. Persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy minden rendben van, hiszen ez messze nincsen így. Taehyunggal megállapodtunk a sajátos barátságunkról, mindketten hívhatjuk a másikat, amikor némi nyugalomra, kikapcsolódásra, van szükségünk, és ez így teljesen megfelel. Nem kell több, nem akarhatok többet.

24. rész - Ismét az övé

   Nem nem és nem. Ez nem történhet meg, Eunbi nem tehet még akaratlanul is keresztbe nekem. Próbálok úgy tenni, mintha nem hallottam volna meg a korábbi mondatát, és besétálok térképismeret órára, helyet foglalva valahol a hátsó sorban. Pedig hallottam. Eunbi együtt töltötte az éjszakát YoonGival, és annak ellenére, hogy ezt különösebben nem részletezte, jól tudom, hogy mi történt közöttük. Az én hazugságom pedig pillanatok alatt foszlott szét, és már nincsen alibim a tegnap éjszakát illetően.